Lilybeth

2021 A MI ÉVÜNK? - #hetililybeth

2021. január 08. 13:00 - Lilybeth

d538d5f8e050c5b52ba5d06e7112ab7e.jpg

2021 - az év, amitől mindenki a legjobbat várja - főleg egy olyan év után, mint  2020. A január elsejei posztokban mindenki egy szebb évet kívánt a másiknak, ami őszintén szólva nem is akkora baromság, mint amekkora közhely. Most nem is szeretnék belemenni, hogy miért is utálta mindenki 2020-at, hiszen azt mindenki tudja - így ezen posztokat látva a közösségi médiában csak tovább görgettem. Egyik sem hatott meg, hiszen tartalma nem soknak volt, legfeljebb a hozzájuk csatolt képek voltak aranyosak. Mégis az igazság az, hogy a tizedik ugyanolyan poszt után azért elkezdtem gondolkozni, vajon hogyan is lehetne ezt az évet tényleg jobbá varázsolni, mint az előzőt, miközben még azt sem tudom felfogni, hogy tényleg új évet írunk. Az évem utolsó hónapjait otthon, ismerősöktől és barátoktól elszigetelve töltöttem, így olyan, mintha számomra megállt volna az idő. 

Meglátásaim szerint most is elhangoztak mindenkinél a már-már klisének számító újévi fogadalmak:

  • „Végre elkezdem az egészséges életmódot, tudod, amit már évek óta tervezek!” - itt megjegyezném, néha nekem is nagyobb élmény lenne, hogyha a nutellás bödönökből bármennyit kiehetnék bűntudat nélkül, ám sajnos a velejáró egészségügyi problémákat passzolom, ahogy az utóbbi időben a Nutellát is.
  • „Annyira jó lenne végre megtanulni egy új nyelvet, vagy végre már elutazni valahova!” - a vírushelyzet miatt ez sajnos már nem csak fogadalom, hanem afféle vággyá, akár mottóvá vált.
  • „Most már tényleg végignézem a gardróbomat és kiszelektálom a ruháimat!”
  • „Tyű, idén biztosan következetes leszek és mindig mindenre figyelni fogok!” - két kimenetele van ennek a fogadalomnak: 1, tényleg mindenre odafigyelsz, minden munkát megcsinálsz/minden dolgozatra felkészülsz becsületesen, azonban a motiváció néhány hét (talán nap) után elmúlik 2, úgy ahogy, de megoldod a dolgokat, és tényleg mindenre szánsz időt, ám mégsem sikerül mindent teljesíteni. Persze nem vagyok én a megmondó ember, és nem is szeretném osztani az észt, csak van tapasztalatom ezekben a dolgokban. Emlékszem, amikor még apró noteszekbe jegyeztem fel, hogy mik a céljaim - gondolom, mondanom sem kell, hogy azóta már az asztalfiókban lapul az összes füzetke, aminek csak az első oldalára írtam. A többi lap még mindig üresen várja, hogy toll érje felületét.

Aztán amikor elmúlik az éjfél, és mindenki elmondta fogadalmait - mert persze én azt hiszem, hogy így megy ez, hogy ha az óra 0:00-ra vált, mindenkiből csak úgy buknak ki a jobbnál jobb ígéretek - és persze mindenki koccintott mindenkivel, azután sokan azon kezdenek el izgulni, hogy az első napot a legjobban töltsék el, hiszen a babona szerint úgy telik az év, ahogyan annak az első napja. Be kell valljam, az első napon engem is elkap ennek a babonának a szele, és az idei újévet is picikét félve éltem meg. Ám végül túléltem a napot, tapasztalatot mégsem tudok megosztani, hiszen még a január sem indult el, nemhogy a 2021-es év. Mindenesetre nem alakult rosszul az első nap, így csakis reménykedni tudok.

Most pedig itt vagyunk, január elején, arra várva, hogy megtörténjen a csoda, és végre visszaálljon az életünk a normál kerékvágásba. A szabad utazás, bulizás, vagy akár séta már csak az emlékeinkben él - ám, remélem, ez nem sokáig marad így. Addig is, ha már a négy fal közé vagyunk szorítva (már aki), kénytelenek vagyunk olyan programokat kitalálni, amihez nem kell elhagynunk otthonunkat. 

A járvány elején még rengeteg videó látott napvilágot, ahol emberek kreatívan foglalták le magukat (lásd, valami totálisan életveszélyeset műveltek a nézettségért), aztán a második hullám elérkezésekor ez már nem tűnt akkora bulinak. A sok-sok vírustól való félelemben töltött hónap legalább annyira megtanított minket, hogy hogyan foglaljuk le magunkat akkor is, ha már rohadt unalmas otthon ülni. Ennek köszönhetően lettek például internetes karácsonyok is (ami elég szomorúan hangzik, de a szükség nagy úr), illetve én is csak a fejlett technikának köszönhetően tudok beszélgetni a barátaimmal.

De gondolom, a vírussal kapcsolatos tippek, praktikák már mindenki könyökén jönnek ki, így erre nem is tervezek karaktert pazarolni. Inkább foglalkozzunk a jövővel, ha már a jelen olyan, amilyen. 

2021 mint már említettem, mindenki éve lesz. Vagyis csak gondoljuk - már előre bizalmat szavaztunk ennek az évnek annak alapján, hogy az előzőnél rosszabb nem lehet elképzeléseink szerint. És ha már így elhamarkodtuk a dolgokat, talán ideje is lenne valamit tenni azért, hogy az állításunk igaz legyen. Mi lenne, hogyha véghez vinnénk egy fogadalmunkat? Vagy elég lenne csak apró lépésekben haladni, és az azoktól kapott sikerélményből táplálkozni? Ez egy örök dilemma, és tényleg kíváncsi lennék, hogy valaki valaha tartotta-e már magát a fogadalmához.

A lényeg a lényeg, hogy 2021-nek jó évnek kell lennie, még akkor is, ha nem akar az lenni!

Köszönöm, hogy elolvastad a bejegyzésemet!

x Lilybeth

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lilybeth.blog.hu/api/trackback/id/tr316376712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása